Mit jelent a Karma, a kifejezés és a vallási jelentés eredete a különféle keleti vallásokban.
A Karma meghatározása
Gyakran hallja a Karma szót, amely egy ősi indiai nyelvből, a szanszkritból származik, amely az utóbbi években is széles körben elterjedt a nyugati lakosság körében.
A karma kifejezés szó szerint véve akciót jelent, amelyet végrehajtandó cselekedetként, elvégzendő feladatként vagy valami cselekedeti kötelezettségként szánnak.
A sancrita nyelven írt ősi szent szövegek gyűjteményében a Karma kifejezés egy vallási aktus vagy szertartás további jelentését veszi fel.
A vallási gondolkodásban és az indiai filozófiában ez a kifejezés egy olyan előre meghatározott cél elérését célzó cselekvésre utal, amelyet az ok-okozati elv gyakorlati fejlődésének tekintenek, vagy valami egy konkrét cselekvés eredményeként történő generálására.
Ezzel a jelentéssel a Karma a keleti vallások egyik fő pillére, ideértve a hinduizmust, a buddhizmust és a dzsainizmust, szoros kapcsolatban állva a reinkarnáció elvével.
Nem ritka, hogy a Karma szót összekapcsolják egy olyan elképzeléssel, amely a lemondás központjában áll, hogy minden fatalizmussal történik.
A buddhista vallásban a Karma fogalma inkább az optimizmusra irányul, mivel doktrinális szabályai szerint ez a kifejezés magában foglalja egy olyan cselekvés jelentését, amelyet inkább választásnak szántunk, mint pusztán fatalizmust, annak érdekében, hogy befolyásolhassuk azoknak, akik ezt gyakorolják.
Sokan azt gondolják, hogy a Karma olyan eredményt képvisel, amelyet az ember nem módosíthat.
A buddhizmus számára a jó cselekedetek jóhoz vezetnek, míg a rossz cselekedetek kifoghatatlanul a gonoszhoz vezetnek.
A Karma ilyen elképzelésének módja tehát az embert teljes mértékben felelőssé teszi tetteiért és döntéseiért.
