Mit kell látni Vivarában, útvonal a homonim természetvédelmi terület felfedezéséhez, virágok, állatok, régészeti maradványok és rendkívüli szépségű tájak között.
Turisztikai információk
A Vivara szigete vagy szigete a Nápolyi-öböl északnyugati részén található, Campania-ban, nem messze Ischia-tól, és egy gyalogos híd köti össze Procida-val.
A Vivatát az Állami Természetvédelmi Területnek nevezték ki annak érdekében, hogy megóvja a természet szépségét, botanikai, faunista, régészeti és tájértékét.
A sziget területe eléri a maximális magasságát, 110 métert. s.l.m., középső részén, enyhén lejtőn északra és délre, és nagyon meredek és meredek a nyugati és keleti oldalon. A partok - néhány pont kivételével - megközelíthetetlen a tengertől.
A Punta Capitello a távoli északon található, szemben a Procida-val, a Mezzogiorno pedig a távoli délen.
Nyugaton található Punta d’Alaca az Ischia-csatorna legszűkebb pontjára néz, míg a La Carcara a keleti part neve.
Földtani szempontból Vivara egy vulkanikus eredetű sziget, félkör alakja a jelenleg merített eredeti vulkáni kráter nyugati peremét reprezentálja, amelyet a keleti részben a Procida szigetén elhelyezkedő Santa Margherita hegység határol.
A kráter alját a Genitói-öböl foglalja el, amely a Procida-szigetet és a Vivara-szigetet elválasztó tengeri szakasz.
Mit kell látni?
Régészeti szempontból a Punta Mezzogiornóban végzett ásatások olyan anyagokat hoztak napvilágra, amelyek a bronzkor első szakaszából származó településen nyúlnak vissza, amely a sziget legrégebbi települése.
Punta d’Alaca-ban maradványokat azonosítottak, amelyeket a 16. század második fele között lehet elhelyezni. Időszámításunk előtt és a 14. század első felében BC, a Genito-öbölben folytatott tengeralattjáró-kutatások ugyanakkor az időszaka végén körülbelül 10 méter mélységben elsüllyedtek a népesség nyomaira, valószínűleg a bradyseizmus jelenségei miatt, sőt, a történelem előtti időkben a Genitói-öböl homokfelszín volt. és teljesen kialakult kavicsok, amelyek összekapcsolták a Santa Margherita di Procida területét a Vivarese kráter területével, és a sziget partját képezték.
A rómaiak számára a sziget vadászhely volt, a Genitói-öböl vize pedig haltenyésztő terület volt. A szigeten 1634-ben vadásztak, 1681-ben pedig villa és néhány gazdasági épület épült Vivara legmagasabb pontján. A tizennyolcadik század közepén III. Károly király Nápoly tette Vivatát vadásztartalékává.
Ajánlott leolvasások- Sapri (Campania): mit kell látni
- Campania: vasárnapi kirándulások
- Amalfi (Campania): mit kell látni
- Acciaroli (Campania): mit kell látni
- Teano (Campania): mit kell látni
1818-ban a Vivatát köztulajdonban adták el Procida Önkormányzatának, majd magánszemélyek kezébe adták, akik szőlőskertek és olajfaültetvények termesztésén keresztül vezettek be szőlőskertek és olajfaültetvények termesztését. 1940-ben a sziget tulajdonjoga a jelenlegi Procida kórház volt.
1974-ben a szigetet kijelentették Természetes védelmi oázis a Campania régióból származik, később területét régészeti korlátozásoknak vetették alá. 2002 óta a Vivara állami természeti rezervátummá és közösségi jelentőségű helyszínévé vált.
